Ez a könyv kézenfekvő, de mind ez idáig ki nem aknázott ötletre épül: egymás tükrében próbálja meg értelmezni az 1840-es évek két legnagyobb magyar irodalmi tehetségének, Jókai Mórnak és Petőfi Sándornak az életművét. A két jelentős kortárs, az egy ideig egymással is szoros barátságot ápoló Petőfi Sándor és Jókai Mór munkássága ugyanis számos módon kapcsolódott össze. Egykorúan pedig nemcsak egymást erősítő jelenségek voltak a korszak olvasói számára, hanem összetartozásukat ők maguk jelölték ki hangsúlyosan, egymást megszólító műveikkel, a másikról szóló nyilatkozataikkal és nem utolsósorban egymásra is építő poétikájukkal. Nyilvánvaló, jelzett módon éppúgy, mint lappangó, intertextuális utalások formájában. A jelen kötet monografikus igényű tanulmánygyűjtemény, amely a két író társadalmi státuszának módosulását és karrierstratégiáját egymás tükrében, azonos szempontrendszer alapján értelmezi, s ennek ismeretében próbálja meg a szépirodalmi művek kiválasztott csoportjának poétikai elemzését is elvégezni. Mivel letagadhatatlan az aszimmetria Petőfi és Jókai pályája esetében, ezért a vizsgálat nem terjed ki mindkét alkotónál az egész pályára, csak a jól összemérhető, párhuzamos időszak kerül be az elemzésekbe: nagyjából az 1849-ig terjedő periódus. Ez Petőfi esetében természetesen a teljes élet, míg Jókainál csak az ouvre első szakasza - s noha ennek következtében Jókai nagyívű s messzire vezető pályafutásának a teljes arányai nem tudnak kibontakozni, talán jobban érzékelhetővé válhatnak a részben azonos stratégia bizonyos elemei. Ezt a kronológiai korlátozást csak annyiban lépi át a könyv, hogy láthatóvá váljék az a folyamat is, amelyet később Jókai a Petőfi-kultusz megalapozásában és kiépítésében tett. Ennek érdekében kerül be az áttekintésbe néhány, később született Jókai-szöveg is. A munka friss szemléletű, új szövegelemzésekkel gazdagítja mind a Petőfi-, mind a Jókai-szakirodalmat, s új támpontokat ad az 1840-es években fellépő írógeneráció társadalmi és irodalomtörténeti kontextusának a megértéséhez is.
