Magyar
""Dulce et decorum est pro patria mori" - tanították századokon át Horatius jelmondatát. Manapság mintha divatosabb lenne James Joyce változata: "Haljon meg a haza értem." Żeromski regénye sajátosan közelít a kérdéshez. Főhőse, Cezary a XX. század elején születik Bakuban. Az olajipar révén jómódban élő, gondos szüleinek köszönhetően, akár egy férfi Pandóra, mindennel megajándékoztatott: idegen nyelvet, zenét, táncot, éneket tanul, lovagol, korcsolyázik, motort, biciklit, motorcsónakot vezet, de még aeroplánra és automobilra is futja. Ráadásul minden lánynak és asszonynak megakad rajta a szeme. Amikor azonban a fiatalember a távoli országban magára marad az idegenek közt, halálos veszedelemben, éppen a holtából feltámadt Haza siet a segítségére. Különös találkozás! Ugyanis még soha nem látták egymást... A mű eredeti címe: Przedwio¶nie a hagyományos hat lengyel évszak egyike. A télnek már vége van, de korai még a tavasznak lelkendezni, s ez tökéletesen rímel az 1918 utáni Lengyelország kétségekkel teli állapotára. Vajon nem ismerős-e a hazai példa: az idegen hadak elmasíroztak, de mit kezdünk a nyakunkba szakadt szabadsággal? 2005-ben "Magyarország legkedveltebb regénye", a "Nagy Könyv" az Egri csillagok volt. Bár Żeromski szinte évre pontosan Gárdonyi kortársa, és a Koratavasz a lengyeleknél ugyanúgy "alapmű", ám sokkal inkább XX. századi regény. Henryk Szaro rendezésében már 1928-ban filmvászonra került, 2001-ben pedig Filip Bajon alkotott belőle 146 perces mozifilmet s egy hat részes tévésorozatot. 2018-ban, függetlenségének 100. évfordulóján, a Nemzeti Felolvasás keretében egész Lengyelország Stefan Żeromski regényét olvasta. Méghozzá rekord számban: 35 ország 2930 helységében, az összes kontinensen, még az Antarktiszon is. Utcán, téren, tengeröbölben, strandon, parkban, motorkerékpáron, buszon, villamoson, iskolában, óvodában, kórházban, múzeumban, börtönben, szociális otthonban, könyvtárban és 142 színházban. Színészek és civilek öltöztek korhű ruhákba, hogy részleteket adjanak elő a Koratavaszból."
