Magyar
Léna vagyok. Lista Léna. Ez persze nem az igazi nevem. Anya és apa szokott így hívni, mert mindig mindenről listákat írok. Azért szeretek listákat írni, mert sokat segítenek. Ha az ember megír egy listát, akkor könnyebben át tudja gondolni a dolgokat. És erre nagy szükség van néha. Legalábbis nekem, mert én soha nem tudok választani. Mindig attól félek, hogy rosszul választok. Léna tizenegy éves, imád focizni, nincs testvére, de van egy igazi legjobb barátnője, akinek a tesóira lehet vigyázni. Fél a hápogó kacsáktól, de nagyon szereti a kutyákat, és szerencsére kap is egy kölcsönkutyát sétáltatásra. Csak egy baj van: apa és anya egyre többet veszekednek. Vajon hogyan lehetne kibékíteni őket? Hogy gondjaira megoldást találjon, Léna listákat ír a listafüzetébe. Mindenről. Ez segít neki dönteni a hétköznapi helyzetekben például, hogy milyen ruhát vegyen fel és mit csináljon délután, de olyan nehéz kérdésekben is, hogy miért érdemes felnőni és hogyan élje túl a szülei válását. Van, amit még a legszuperebb lista sem tud megváltoztatni, de végül majdnem mindennek jó vége lesz! Francine Oomen 1960-ban született egy ötgyerekes családban. Tizenkét éves volt, amikor a szülei elváltak. Ipari formatervezést tanult, majd gyerekkönyveket kezdett írni, előbb a legkisebbeknek, később a nagyobbaknak is. Kilencszer nyerte el a holland Év Gyerekkönyve gyerek- illetve ifjúsági zsűrijének a díját. A Léna listái 2002-ben a Holland Könyvkereskedők Év Gyerekkönyve díját vihette haza.
